SZIÁMI HARCOSHALAK ( BETTA SPLENDENS )

A Sziámi harcoshal szelektív vagy vonaltenyésztése

CashBackCloud - Forex visszatérítés

 A legtöbb ember hallott már a szelektív vagy *vonaltenyésztésről. A legegyszerűbb azt gondolni, hogy kiválasztom a legjobb férfi és lány halat egy fészekből (testvér x testvér), vagy összerakom őket valamelyik szülővel (apa x lánya vagy anya x fia). De ennél azért bonyolultabb.

 Ahhoz, hogy elkezdjük a vonaltenyésztést biztosítanunk kell kb  2-3 évet és helyet ahol majd tároljuk a halakat. Persze meg sok türelmet.

 Vonaltenyésztést lehet használni egy új törzs kidolgozására. Javítani a meglévő jó tulajdonságokat, kiküszöbölni a rossz tulajdonságokat. Ezért ajánlott 3- 4, szorosan kapcsolódó rokoni tenyésztést véghez vinni. Több nem ajánlott a beltenyésztés miatt, ami később csak romláshoz vezethet. Ilyenkor már egy új, nem rokoni kapcsolatot is bele kell vinni a tenyésztésbe.

 Mielőtt belekezdenénk, el kell döntenünk mit akarunk tovább vinni, felerősíteni. A test, az úszók bizonyos előnyös formáját, vagy a színt. Ha már tudjuk mit szeretnénk vigyük végbe. Az utódokat, amelyek nem felelnek meg a célunknak, kíméletlenül selejtezni kell. Eladhatjuk vagy el is ajándékozhatjuk őket.

 Kezdésnek kell legalább 2 jó fiú (testvérek) és 2 jó lány (testvérek).

 *Vonaltenyésztés : (forrás : wikipédia) a vonaltenyésztés az állattenyésztésben az a tenyésztői módszer, amelynek során a fajtiszta állatok bizonyos, előnyösnek vélt tulajdonságait felerősítendő, közeli rokonokat kereszteznek egymással. Az elnevezés a vérvonal követésére utal. Előnye, hogy sokkal gyorsabb eredményeket produkál. Hátránya, hogy a beltenyésztés miatt romlik az utódok **genotípusa, ezáltal fogékonyabbak lesznek bizonyos genetikailag öröklődő betegségekre. Ezt köznyelven degenerálódásnak nevezük.

 **Genotípus : (forrás : wikipédia) a genotípus egy egyed genetikai felépítése, általában DNS formájában, ami az egyed ***fenotípusát kódolja. Általában a genotípus vizsgálatakor egy adott génre hivatkoznak, poliploid egyedekben pedig allélek kombinációjára. Szinte az összes gén megfigyelhető változást okoz az egyedben, amit fenotípusnak nevezünk. A feno- és a genotípus két ok miatt is nagy mértékben különbözik egymástól: 1, eltér a megfigyelő tudásának forrása ( a genotípust a DNS, a fenotípust az érzékelhető jellegek vizsgálata alapján lehet leírni). 2, a geno- és fenotípus nem állnak mindig közvetlen kapcsolatban. Néhány gén csak bizonyos körülmények között képes létrehozni egy adott fenotípust. A másik oldalról nézve pedig egy-egy fenotípus számos gén funkciójának terméke.

 ***Fenotípus : (forrás : wikipédia) egy egyed fenotípusán érthetjük teljes fizikai megjelenését, vagy egy specifikus jelleg megjelenését, úgy mint pl. a szemszín, amely variálódik az egyedek között. A fenotípust a genotípus, vagy az egyed kromoszómáin hordozott allélek jelenléte alapján határozhatjuk meg. A fenotípus a legtöbb esetben számos géntől és a környezeti hatásoktól együttesen függ. Azonban nem minden allél jelenlétéből lehet következtetni a fenotípusra.

 A feno- és genotípus közötti összefüggést leggyakrabban a következő egyenlettel szemléltetik: genotípus + környezet → fenotípus. Egy kissé pontosabb összefüggés: genotípus + környezet + véletlen-variációk → fenotípus